Puma
A puma Amerika egyik legelterjedtebb ragadozója Kanadától a Tûzföldig, az északi és a déli sivatagoktól a sûrû esõerdõkig mindenütt elõfordul.
Az utóbbi évtizedekben a puma és az ember egyre gyakrabban került összetûzésbe. Ebbõl a csatából az ember került ki gyõztesen . Olyannyira , hogy ezt az egykor nem ritka ragadozót védetté kellet nyilvánítani. Ennek köszönhetõen lassan újra elfoglalhatja azt az élõhelyét,ahonnan elûzték.
A puma alighanem a világ legelterjedtebb nagymacskája. Északon elsõsorban hegyikecskékre vadászik, de étlapján kisebb rágcsálók, nyulak, mosómedvék és prérifarkasok is szerepelnek. Dél-Amerikában viszont az agutit, a guanacót, a leguánt és a pettyes pakát is elkapja.
A párzási idõszaktól és a kölykök felnevelésétõl eltekintve magányos ragadozó, az emberlakta településeket is elkerüli.
A pumát az aztékok mitikus lényként tisztelték, a rettenetes isteneket nemegyszer pumaként ábrázolták.
A fehér ember megjelenésével a nagyszámban élõ puma kiirtása megkezdõdött. Az indok : a telepesek által tenyésztet birkák pusztítása. A nagymacska válasza ,olyan vidékekre vonult vissza ahol az ember számára elérhetetlen, újabb vád az ember részérõl: a fontos vadállományt tizedeli ezért irtani kell. A föld csúcs ragadozója nem válogatott az eszközökben: puska , méreg , csapda.
A pumák teljes kipusztulását a hetvenes évek végén hozott rendelet akadályozta meg, ennek a rendeletnek köszönhetõen ugyanis nemzetközileg védett faj lett.
Napjainkban több mint 10 000 egyed él az Amerikai kontinensen.
A puma nagyon intelligens kitûnõ alkalmazkodó képességû ragadozó , élettere nagyon szélsõséges : az egész évben hóval borított hegyekben ép úgy megél mint a legmelegebb sivatagokban. Táplálkozást tekintve nem válogatós a szarvastól a kisebb rágcsálókig mindent meg eszik .
Az egyik legmeglepõbb tulajdonsága : nincs állandó szaporodási idõszaka, az év bármelyik szakaszában képes az utód nemzésre. Ennek ellenére a téli utód nemzés gyakoribb , mivel a zsákmány állatok ilyenkor legyengülnek, ugyanakkor a kölykökre veszélyes állatok téli álmot alszanak (medve) , illetve kevésbé hideg helyre költöznek pl.: sasok , farkasok.
A puma ilyenkor lecsökkenti vadászterületét és az elejtett nagyobb testû zsákmányt ágakkal levelekkel álcázza , így nem kell messze menni a kölyköktõl és az elrejtett zsákmány éléskamraként mûködik.
„ HA PUMÁT LÁTSZ , NE TORPANJ MEG , HANEM FUSS ELÉBE „ - tartja egy régi indián közmondás . A puma mindig nyugodt az emberrel szemben ,de üldöztetése miatt ez VÁLTOZHAT !!!
www.irt.vein.hu/~vassanyi/ira/regi/2000/11/Jakab_Johanna/puma.html |